Cégünk két típusú előtetőt gyárt. Az egyszerűbb kivitelnél a tető konzolja úgy van kiképezve, hogy a rá kerülő üveglapoknak megfelelő lejtése legyen kifelé (pl. 16, 17, 22-es típusok). Ez esetben a vízelvezetést csatornával lehet megoldani, vagy szabadon hagyni, hogy a csapadék az üveglapok végén lecsepegjen. Ilyenkor az üveglapok éle látható, így azokat élcsiszoljuk.

A másik kivitelnél egy falra merőleges és vízszintesen elhelyezett palást készül. A palást magasságán belül képezzük ki úgy az üveglapok felfekvő felületeit, hogy kellő lejtése legyen. Minél nagyobb a tetőszerkezet, annál magasabb kell, hogy legyen a palást, kivéve, ha több vízelvezetőt tervezünk. Egy átlagos tetőnél a palást magassága 16-18cm.

A tetők vízelvezetése optimális esetben egy közeli csatornába történik. Ha nincs csatorna lefolyó a közelben, akkor vízköpőt alkalmazunk. A vízköpő kiképzésénél figyelni kell arra, hogy az ne járdára csepegjen, mert télen lefagyhat és balesetveszélyes. Ha fűbe vezetjük akkor kimossa a füvet, így azt szoktam javasolni, hogy képezzünk ki egy olyan felületet, amit nem tud kimosni az eső (pl. folyami kavics). Ha a vízköpőből láncon vezetjük le a csapadékot, akkor a víz nem tudja kimosni a gyepet, azonban csak olyan helyre javaslom, ahol a járdától félreesik (beleakadás és esztétika miatt) és a gyerekek sem tudnak belekapaszkodni. Tudni kell, hogy a lánc csak a csendes esőzéseknél alkalmas a víz levezetésére. Nagy esőnél nincs olyan lánc, ami szépen levezeti a vizet.
Olyan tetőszerkezeteknél, ahol oszlopokon áll a váz, megoldható a vízelvezetés az oszlop belsejében is. A tető vízhozamától függően az oszlop vastagsága 60-100mm átmérőjű is lehet.

A tetőknél egyértelműen 4+4 ragasztott (biztonsági) üveget javaslok. Ez gyakorlatilag két egyforma vastagságú üveglap egy speciális fóliával összeragasztva. Ha a üveget ütés éri (pl. tetőről lehulló cserép) és az berobbanna, akkor a fólia nem engedi azt szétszóródni. Hasonló megoldás az autóknál a fényvédő fólia, amit az üvegek belső felére ragasztanak utólag. Színben két félével dolgozunk, egyik a float (víztiszta) másik pedig egy olyan kivitel, ahol a fólia homokfúvott hatású. Ezáltal az üveglap fényáteresztő, de nem átlátszó. Talán kicsit árnyékoló hatása is van. Egyértelműen a homokfúvott hatásút szoktam ajánlani, mivel azon a madárpiszok és egyéb szennyeződések kevésbé látszanak.

Miért nem használunk polikarbonátot? Sajnos több a hátránya, mint az előnye.
- A polikarbonát lemezeket ha csapadék éri, az hangos, míg az üvegnél a zaj szinte elhanyagolható.
- A polikarbonát lemezeken egy vékony filmréteg található. Ez hivatott védeni az UV sugárzás ellen. Ez a réteg széljárástól függően 3-5 év alatt lekopik, mivel a szél mindig sok port hord magával. Olyan, mintha éveken keresztül finoman homokfúvnám a felületet. A filmréteg lekopása után a műanyag állapota gyorsan romlik, bemattul, megrepedezik. Az üvegnél ilyen probléma nincs, felülete nem UV érzékeny és kopásállósága nagy.
- A polikarbonát lapok legérzékenyebb pontja a szigetelés. A lapok belsejében cellák vannak, amit a speciális alu profilok, alumínium ragasztószalag és gumitömítések tesznek légmentessé. Sajnos a gumitömítéseket idővel cserélni kell, mert UV állóságuk nem jó. Max. 5 év és a cellák nem lesznek légmentesek. Ezt a jelenséget sok helyen láthatjuk, ahol 1-1 cella bepárásodik, később penészes vagy algás is lehet.
- Az üvegezés hátránya, hogy drágább, mint a polikarbonát, viszont megfelelően ragasztva jóval időállóbb is. A polikarbonát lapok ára jóval kedvezőbbnek tűnhet, de ha már megvesszük a kiegészítőit, akkor a végeredmény igen zsebbenyúlós lehet. A speciális alumínium profilok, rögzítő elemek és gumi szalagok drágítják meg.