Az általunk gyártott kapuk és kerítések - mint minden más termékünk is - egyedileg készül sablon nélkül. Ez azt jelenti, hogy minden egyes kapu vagy kerítés szakasz teljes távolságát elosztjuk, így a pálca osztás minden szakasz esetében más. Az osztásoknak megfelelően a díszítő elemeket is egyedi méretűre kell készíteni. Ez mind szemmel nem észrevehető, csupán azt látjuk, hogy mindenhol egyenlő távolságok vannak a kő- vagy fém oszlopoktól. Ez az, ami előre gyártott kovácsoltvas jellegű elemek felhasználása esetén nem lenne kivitelezhető.

Rögzítésük általában dísztalpon keresztül, horgony csavarral + zárt anyával történik. Sokszor felmerül a kérdés, hogy legyen-e elhelyezve előre a pillérekbe laposvas vagy zártszelvény, amihez később rögzíthetünk. A válasz egyértelműen nem. A pillérek és lábazat építésekor soha nem sikerül mm pontosan elhelyezni ezeket a segédszerkezeteket. Ha még lenne is kőműves mester, aki ezt meg tudná oldani, akkor sem számíthat olyan problémákra, ami később még befolyásolhatja szereléskor az esztétikát. Ilyen pl. a pilléreken elhelyezett fedkő, melynek a magasságához szoktuk igazítani a kerítésmezőket és kapukat, egyszerűen azért, mert szemmagasságban rögtön látszik, ha eltérés van. Épp ezért szereléskor néhány mm csalással tökéletes eredményt lehet elérni, ami egy már előre beépített laposvas esetén nem lenne lehetséges. A másik érv a rozsdásodás. Az előre elhelyezett szerkezetek sokszor nincsenek megfelelően felületkezelve. Ha vannak is, a hosszuk nyers, és szereléskor kell méretre szabni, így megint van egy rozsdásodási pont. Ezeket elkerülve a talpakat felfúrjuk és a mezőket csavarkötéssel rögzítjük. Ettől eltérően is rögzíthetünk, ezt mindig a helyszíni adottságoknak megfelelően válasszuk ki közösen a megrendelővel.

A kapukat szerkezetük alapján 3 csoportba soroljuk:
- két szárnyú:
Szimmetrikus, vagy 1/3-2/3 arányban nyíló kapu. Nyílhat kifelé vagy befelé is. Sok helyen kompromisszum, hogy a kapubejáró szintje emelkedik, így a két felé nyíló kapu csak kifelé nyílhat. Ez nem igaz! Van lehetőség a befelé nyitásra, ez esetben a zsanérozás síkja nem párhuzamos a kapuval. Zárt állapotban úgy néz ki, mint egy hagyományos kapu, azonban kinyitva az orra megemelkedik és követi a burkolatot. Ezt a megoldást csak akkor javaslom, ha a kaput automatizáljuk.
- úszó:
A pillér és lábazat mögött a nyitás iránya felé két csapágysoron helyezkedik el a kapu egy speciális U profilon. Ebben a profilban gördülnek a csapágyak és tartják meg a kapu teljes súlyát. A csapágysorok távolsága a kapu hasznos nyílásának kb. 1/4 része. Ezzel a távolsággal kell számolni a szerkezet túlnyúlását is. Pl. Egy 3,6m-es nagykapunál a kapu teljes hossza 4,5m, ami nyitott állapotban el kell, hogy férjen. Előnye, hogy nincs sín, ami koszolódhat vagy lefagyhat így a nyitása és csukása könnyedén történik. Hátránya, hogy a túlnyúló szerkezet nem szép, és belülről az esztétikát rontja.
- guruló:
A kapu két görgőn halad egy lefektetett sínen. Túlnyúlás itt is kell, azonban csak annyi, amennyi az automatizáláshoz, esetleg oldalsó megtámasztáshoz szükséges. Ez maximum 20-40 cm. Előnye talán az esztétika belülről, hátránya hogy a sínt folyamatosan tisztítani kell. Ez főleg télen fordul elő, hiszen az autó kereke sok szennyeződést hord fel a sínre, ami legtöbb esetben meg is fagyhat. Talán kézi mozgatásnál ez még nem is jelent komoly problémát, de automatizálva már annál problémásabb. Ugyanis a tolókapu motorok normális körülmények között a nyitáshoz és záráshoz betanulnak egy erőértéket. Ha ezt az erőértéket bizonyos százalékban átlépné, akkor azonnal megáll akadályt érzékelve. Így a téli időszakban a kapu működtetése megbízhatatlan. Ez független attól, hogy milyen erővel rendelkező motorral automatizálunk, talán annyit lehet tenni, hogy a komolyabb motorok már programozhatók és az erőértéket ki lehet tolni. Ez esetben viszont számolni kell azzal, hogy a kapu csukásakor komolyabb sérülést okozhat.

A kapu szerkezetének megválasztásakor érdemes figyelembe venni az automatizálás költségének különbségét. A legköltségesebb kialakítás a kétszárnyú kivitel, ahol az optimális védelem miatt két pár infra sorompó javasolt, több a kábelezés és két motort kell megfizetni. Valamivel költséghatékonyabb az úszókapuk automatizálása. 1 pár infra sorompó elegendő, és csak egy motor van, amihez a kábelezés is kevesebb. Itt a csapágysorok és U profil költségével is számolni kell, így a kétszárnyú kapuhoz képest árban majdnem ugyanott vagyunk. A legolcsóbb kivitel a guruló, ahol az úszókapukhoz hasonlóan szintén elég 1 pár infra, 1 motor és a szerkezeti kialakítás (sín, görgők) nem költséges.

Az automatizálásnál a lehetőségek száma szinte végtelen, a távkapcsolóval vezérelhető minden ami elektromos: kertvilágítás, riasztó, kiskapu nyitása, már meglévő garázsnyitót is rá tudunk programozni. A személyi bejáró nyitása történhet ujjlenyomat olvasóval vagy hagyományos számkódos megoldással is.

Általánosságban elmondható hogy a kapuk és kerítések felületkezelése tüzihorganyzott és festett. A felületkezelésről több információ itt.

Egy kapura és kerítésre gyakorlatilag 99%-ban pontos előzetes árkalkuláció készíthető, ha rendelkezem a következő információkkal:
- minta: fényképalbumunkból választva, fotót vagy skiccet csatolva
- mennyiség: nagyságrendi méretek
- automatizálás szükséges-e?
- szerelés helyszíne: elegendő a város, Budapest esetén a kerület is.

Ajánlatunkban az automatizálás költségét a kapu méretéhez és súlyához kiválasztott általános konfigurációval számoljuk. Mivel a kiegészítők kiválasztása a megrendelő igényei alapján történik, a pontos árat felméréskor egyeztetjük.

Automatizálás esetén a pontos kábelezésre vonatkozó tervet mi készítjük el, így nincsenek utólag vésések, vagy esztétikailag zavaró kötődobozok. Fontos, hogy ennek tervét még a kőműves munkák megkezdése előtt egyeztessük!